A nagy októberi szocialista forradalom

Oroszország 1917. márciusában kilépett az I.világháborúból, mert forradalom söpört végig az országon és döntötte meg a cári rendszert. Tüntetések szerveződtek, és mindenki elpártolt a cártól, miután a fővárosi tüntetésen a tömegre lövetett. A nép éhezett, az infláció megnőtt, és véget nem érő sorokban álltak az emberek élelemért. A gazdaság is hanyatlott, gyakorta történt, hogy a fronton harcoló katonák elesett társaiktól vették el fegyvereiket, mert az ország fegyvert sem tudott előállítani. Több városban működött a „szovjet” elnevezés alatt futó tanács, mely a parasztok és matrózok pártja volt. A központ Petrográdban (Szentpéterváron) volt, onnan érkeztek az utasítások a kisebb csapatokhoz. 1917. április 16-án Lenin visszatért Oroszországba, és sztrájkokat szervezett.

„Kenyeret, békét, szabadságot!”- hirdette Lenin a földművelőknek, aki a német titkosrendőrség segítségével jutott vissza hazájába, így Németország segítette az orosz kormány megbuktatását és a kommunizmus hatalomra kerülését. Azonban Lenin nem tartotta be az ígéretét: tízezreket végeztek ki és államosították a földeket, gyárakat. Miután 1917. november 7-én (a Julián naptár szerint október 25-én) elfoglalták a bolsevikok a Téli Palotát és ezzel a fővárost, a németek tovább támogatták Lenint, mintegy 150 millió német aranymárkával segítették a párt fennmaradását.

Látszólag Sopronnak nincs köze az 1917. november 7-i eseményekhez, azonban alig egy héttel később, november 15-én a soproni vasárugyárban szüntették be a munkát. Az okot a főmérnök durva magatartása képezte. A munkások feljelentették, mire a „rágalmazókat” el akarta távolítani a gyárból. A többiek azonban szolidaritást vállaltak velük. A mozgalom csak néhány óráig tartott, de sikerrel járt. A munkásszolidaritás győzelmeként értékelték az eseményt, amelyről hírt közöltek a helyi sajtóban is. A munkások az embertelen háború ellen is tiltakoztak, és ez adta meg a mozgalom politikai jelentőségét.

Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin)

Polyák Péter